„Édesapám, e marcona, barokk főúr, kinek gyakran állt módjában és kötelességében pillantását Lipót császárra emelhetni, pillantását Lipót császárra emelte, arcára komolyságot vett, bár csillogó, hunyorgó szeme, mint mindig, elárulta, s mondotta: kutya nehéz, felség, úgy hazudni, ha az ember nem…

Azon a szomorkás, esős reggelen a mahalle valahogy újra azt az arcát mutatta legtöbb lakója felé, azt az arcát, amely anno, megfigyelő kamerák híján még azt sugallta a környéket nem ismerő, vagy konformista fővárosi lakosoknak, hogy sötétedés után nem tanácsos a Csalogány téri Mekivel kezdődő “másik…