B. végre izgatottan, reménykedve ébredt egy már kevésbé nyomasztó és felőrlő napra, főleg azokhoz a néhol kegyetlen és elviselhetetlen napokhoz képest, amik mögötte álltak és visszaköszöntek a szakállában egyre gyarapodó ősz szálakban, a zavart, megtört, „bocs, hogy élek” tekintetében. Izgatott volt és reménykedő, ha már ott, a Házban, a cigánysor mellett naponta arra programozták, hogy figyelje magát, ismerje fel és ventillálja az érzéseit. Azért is volt így talán, mert a kiképzése, átnevelése, rehabilitációja a Házban már nagyon a vége felé járt, immáron a munkakereső, visszailleszkedő, kiléptető fázisba engedték a segítők, akik néha úgy viselkedtek vele, mint egy BV-s nevelőtiszt, csak hogy érezze erősen kiszolgáltatott helyzetének a súlyát. Kiléptető fázisba került, így a Ház megfellebbezhetetlen és frusztráló kötöttségeinek csak a töredéke hárult már rá, egy jóváhagyott heti terv ellenében szinte szabadon járhatott ki-be. Ráadásul előző nap látta a netbankjában a várva-várt értesítést, hogy a felmentő seregnek bizonyuló adóvisszatérítése átutalásra került, és a nagyon puritán, feszes költekezési kerete hirtelen megugrott, valamint kikerült a személyes segítője, a Ház egyik legrettegettebb munkatársának ellenőrzése alól.

Fotó modell: Mistress Courtney

B. addigra annyit megértett függőségének ezerarcú természetéből, hogy hiába áll le akár hosszú időre is a választott, őt romlásba döntő szerei használatával, a megszállottság, a kontrollvesztés megmarad, csak egy ilyen helyen arra nevelik át az embert, hogy ezt a kontrollvesztést olyan formába transzformálja, ami nem káros, vagy inkább veszélyezteti az életét. B. függősége ekkor éppen a szexfüggőség formájában, alakmásában bontakozott ki hétről hétre jobban, olyannyira, hogy B. a kimenőin is egyre többször azon kapta magát, hogy eldugott parkokban egyre csak felnőtt filmeket néz a végre kézbe kapott, hosszú hónapokig elzárt telefonján, nézi, csak nézi őket féktelen mohósággal, egyszerre kínzó és inspiráló vágyakozással.

Ezzel nyilván nem volt egyedül, hiszen nem koedukált intézményben volt, hanem 20-25 függő férfivel volt 0-24-ben összezárva, így addigra, 8 hónap után már nagyon elege volt a faragatlanságból, a bunkóságból, az aljas gorombaságból, az intellektuális sötétségből, a lábszagból, az alpáriságból, a közönségességből és egy ilyen, drasztikus erejű átnevelés minden velejárójából. Egyik sorstársa a Házban például, amikor még kísérőként csak pár órára szabadult ki a fenti kötöttségek alól, már a szomszédos kisváros rendőrkapitányságának a WC-jében élt az alkalommal, hogy végre felnőtt film segítségével könnyítsen magán... Elviselhetetlenül hosszú, izolált heteiben-hónapjaiba csak Judit nővér kedves mosolya, a szomszédos telkeken szeszélyesen felbukkanó cigánylányok csábító körvonalai, valamint a látogatós hétvégéken a Házba érkező női családtagok, főleg Robika muterja látványa hoztak némi enyhülést. Meg az alkotás... és a füzet, amit még a pszichiátrián kapott egy lánytól, hogy abba írjon majd újabbakat az akkor elveszettnek hitt szövegei helyett - B. az alkotásba is menekült az önsajnálat, a meghasonlottság, a magad-emésztő vezeklés, és a naponta hallott, elviselhetetlen borzalmak és tragédiák elől, vagy ha kevésbé volt fennkölt, akkor a kajakómába és az alvásba, a fetrengve fantáziálásba (már amikor lehetett).

B. szexfüggősége napról napra erőteljesebben nyilvánult meg, és miután, az akkor nagyon szűkös anyagi kereteihez képest tényleg Pénz állt a házhoz, a makacs addikció egyből és ellentmondást nem tűrően követelte magának a jussát, nagy ívben szarva „a Ház értékeire”, a puritán szemléletre, az irritáló közös éneklésekre, az ájtatos képmutatásokra, az inkább már prozelitának érzett és nagyon feszítő, idegen lelkiségre... B. persze már az adóvisszatérítés jóváírása előtt nézegette hol az escortok, hol a magyarul csak dominának hívott mistressek profiljait, kínált szolgáltatásait, és egy, az erotikus dominanciát a kegyetlen leuralással és megalázással kombináló, akár perverz szerepjátékokat is kínáló mistress profiljához tért egyre csak vissza - a szám pedig mentésre került, és csak a tárcsázásra várt. B., miután felvette a pénz nagy részét a bankból, bevásárolt és kalandozott egyet gasztronómiailag a kínai piacon, Wang Mester kifőzdéjében, majd úgy döntött, ideje jóllakatni mást is, és izgatottan tárcsázta az elmentett számot. Az exkluzív, stúdiós, a BDSM rejtelmeit és a kimondhatatlanba nyúló mélységeit hosszú külföldön töltött évek alatt kitanuló mistress, az úrnő B. szerencséjére éppen elérhető volt, B. persze hirtelen nem tudta, hogy a tengernyi, csábító és izgalmas lehetőségből ő mit is akar valójában, csak az alap elképzeléseit próbálta pedzegetni a telefonban, de hamar rá kellett jönnie, hogy a Femdom-BDSM az bizony nem olyan, mint amikor az ember elmegy egy prostihoz, aztán, mint az étlapról, választ az escort profiljában felkínált lehetőségek közül. Ha az ember egy mistress-hez megy, akkor ő maga kerül az étlapra, a mistress étlapjára, aki már szinte első látásra, a testtartás, a tekintet, az első, zavartan elmotyogott mondatok után és alapján tudja, ösztönösen érzi, mi kell ennek a szolgának, mert itt szolga az ember, erősen és megfellebbezhetetlenül alárendelt helyzetben van az újkőkorszak egyik perverz és kegyetlen amazonjával szemben, ami még a soft felállásban, amibe B. sokáig menekült a fizikai fájdalom elől, szóval még a soft felállásban is erősen éreztetve van vele...

B. kiutazott a mistress által megadott címre, idegesen cigarettázott egyet a találkozás előtt, és egyre csak azt érezte legbelül, hogy valami nem mindennapi élményben lesz része. Akkor már több mint 3 év telt el azóta, hogy búcsút kellett vegyen szeretett egyiptomi úrnőjétől, aki bevezette a műfaj rejtelmeibe, vagy inkább végigvitte az alapkiképzésen, de inkább mint egy nyilván domináns, de azért empatikus szerető, Femme Fatale és MILF izgalmas keveréke. Mikor a kéjlak bűvös kapuja kinyílt, és B. meglátta a mistresst latex páncélzatában, érezni kezdte magán az úrnő röntgenszemei erejét, megremegett a lába, hogy ’na itt aztán nem te kéred a nótát pajtikám, maximum dadoghatsz valamit az elképzeléseidről, tapasztalataidról vágyaidról, fétiseidről, tabuidról, félelmeidről’, ahogyan ez meg is történt a magyarul óvatosan csak stúdiónak hívott kínzókamra gyóntató jellegű előszobájában. Mikor B. szembesült vele, hogy a Ház másik részében esedékes perverz szerepjáték lazább kereteit bizony elfelejtheti, a kamrában van, immár a mistress karmai között, kissé elbizonytalanodott, de ahogy az őt körülvevő kínzó és egyéb eszközökre nézett, nagyon hamar letett róla, hogy tovább variáljon, feltette a kezét, ahogy feltette korábban a függősége legyőzhetetlensége előtt is, feltette a kezét, és a mistress szeszélyeire hagyatkozott. Aztán előkerült a lánc, csörrent a B. riadt tekintete mélyén rejlő-lihegő vadállatot megregulázó lánc, B. persze beizgult, de roppantul el is bizonytalanodott egyszerre, aztán az úrnője kikötözte őt, hogy eszközzé váljon, hogy érezze magán a függőségéből is fakadó szolgasága súlyát, aztán még a szemét is bekötötte, hogy B. még jobban kiszolgáltatottá váljon a mistress vágyainak, szeszélyeinek. „Torkomban lüktet a közeled / riadt vagyok, mint egy vadállat” – valami hasonlót érezhetett akkor, sajátos transzformációban persze, aztán úrnője játszani kezdett rajta, erogén zónáin és testrészein, mint egy hangszeren, kényeztette is őt, váratlan nagylelkűséggel. Aztán a mistress, a kért lágyabb módon azért, a prédájára vetette magát, és hosszasan, élvezettel és elégedetten trónolt alattvaló szolgája arcán, az újkőkorszak királynőjeként. Alattvalója arcára ült, hagyta és parancsolta is magát kényeztetni, közben pedig hol az alatta nyögdécselő-fuldokló B. mellbimbóit gyötörte, hol a légzését kontrollálta, éreztetve alkalmi szolgájával, hogy bizony most olyan kegyben van része, amiért meg kell szenvedni. A rendkívül inspiráló együttlét végkifejlete, az egyszerre mennyei és pokoli gyönyörök gejzírje végül kitört, rendeltetési helyére került, és valami mágikus - fetisiszta hévvel felajánlott áldozatként elfogadtatott.

B. valami egészen mást és jóval többet kapott ahhoz képest, mint amit az addig inkább romantikus tapasztalatai alapján várt, nehezen leírható és megragadható érzések kavalkádjától átjárva távozott a kamrából, aztán persze akkor még nem sejtette, hogy olyan még mélyebb önismereti, tovább inspiráló és meghódító-leigázó-megőrjítő távlatokkal bíró kapuk fognak hamarosan kinyílni előtte, hogy élete visszavonhatatlanul új dimenziókba lép majd általuk.