Egy kora tavaszi nyűgös és fárasztó napon történhetett. B. éppen egy autógyár helpdeskjén porosodott, javarészt éjszakai és délutános műszakban intézte a takarítástól kezdve a szemétszállításon át az összeszerelő csarnok ügyes-bajos, de mindig prioritizált (de utálta ezt a szót) működési zavarain keresztül egészen az éjszaka a gyárba a. s. a. p. vidékről behívott mérnök taxijáig a Werk éppen aktuális teendőinek ellátását. Idővel ettől a munkától is gogoli, vagy néha már kafkai rémlátomásai voltak, sikoltott a klimatizált gettókba zárt néma hivatalnokok seregével együtt. Volt hát bőven mit levezetnie, de a gyomra már nem bírta az alkoholt, azt a 2-3 kocsmát is csak a csinos pultos lányok miatt látogatta a körúton, szívni inkább nem akart, mert akkoriban vagy lehúzták, vagy olyan, spice-nak is becézett lefújt szarral bökték ki a szemét, amitől filmszakadása volt, és ijesztő hanghallások kínozták az alapjáraton is háborgó, nyughatatlan lelkét.

Valami huncutság, őrület, nonkomformista, határfeszegető rosszalkodás azonban mindenképp kellett neki, hogy levezesse a Werk Unterstützung-jával járó feszültséghalmazt, ellensúlyozza a poroszos szigort, így újra egy keresztfüggőségét aktivizálta, és ismét a rossz lányok után kezdett kajtatni. Viszont úgy érezte, hogy kéne valami karakteres, ízes, szaftos csavar ebbe a történetbe, mert straight és hetero kategóriában sok mindent végigjárt már az Üllői majd később a szabadkai úti street hookerektől kezdve az egykori kukkolós kabinok táncosnőin át a vendégeiket diszkrét lakásban, háromféle tusfürdővel váró vadmacskákig, a hotelszobába hívott román és bolgár escort lányokig, a pornós és expornós MILF-ekig, vagy a Marina-parti luxuslakások bőnyálas análcsatáiig. Kipróbálgatta a merészebb felnőtt filmes fantáziáit is, pózokat, szerepjátékokat, csinálta már kettővel is egyszerre, bokorban és lakáson egyaránt, voltak már harmadik világbeli alkalmi partnerei is, és hát az utolsó összeomlása és ámokfutása után beállított gyógyszerei alaposan visszavették a libidóját meg a teljesítőképességét. A vágyfokozók drágák és megbízhatatlanok voltak, egyre többet tiltottak be közülük akkoriban, nem véletlenül, de B. olyan alkat volt, hogy ha ritkán idegi, vagy egyéb okból cserben is hagyta őt a kedvenc testrésze, nem hagyta annyiban a dolgot, igyekezett szexpartnerét nem kielégítetlenül hagyni, vagy netán okolni, és mivel a nyelvét egyre ügyesebben és őszinte élvezettel tudta és tanították a profik használni, adott volt a hibakorrekció módja. Egy pár évvel azelőtt olvasott egy cikket kedvenc hetilapjában a BDSM-ről, hogy azt általában magas vagy nagyon magas, felelős beosztású emberek veszik igénybe, hogy úgy dolgozzák fel a pozíciójuk súlyával járó mellékhatásokat. Hát mellékhatás-Nebenwirkung akadt neki is bőven, de azért hogy kikötözzék, meg egy kínpadhoz láncolják, korbácsolják, tapossák, köpködjék miegyebek, na ez már neki is túl sok volt, meg komformista is volt ő, de azt érezte egy ideje már magán, hogy némi adag mazochizmus csak bujkál benne, úgyhogy meg is nézte a legismertebb magyar szexpartner-kereső oldal domina kategóriájának hirdetőit, ahol meglepődve vette észre az erotikus, vagy szoft alkategóriát is. Mohón tanulmányozni kezdte a hirdetők fényképeit, videóit, vendégeik élménybeszámolóit, és hát egy versenyző, egy érettebb korú, kávébarna szerető, ízlésesen szőrös sunival, maga a thébai úrnő nagyon kilógott izgató értelemben az amúgy viszonylag szűk mezőnyből, olyannyira, hogy az elkövetkező napok egyre vadabb erotikus fantáziálásainak a főszereplőjévé lépett már akkor elő, az ismeretlenből.

Aztán végül eljött a nagy nap. B. izgatottan, jókora gombóccal a torkában kezdte tárcsázni leendő úrnője, az ókori történelmi homályokba vesző eredetű mistress számát, ahol kemény, határozott, de olykor empatikusan is megenyhülő hang válaszolta meg B. zavart nyökögéseit, aztán végül abban maradtak, hogy ha az óradíj és a profil megfelelnek, menjen szépen el Nova Scotia egyik tragikus sorsú magyar költőről elnevezett utcájába, és bízza csak rá magát nyugodtan, nem hétköznapi élményben lesz része… B. már a lebeszélt találka előtt fél órával az eléggé elitnek számító környéken kóborolt, nyilván nem indiszkréten a megadott társasház előtt toporogva várt, és idegesen szívta a cigarettákat egymás után. Aztán ütött az óra, B. is egyre felajzottabb lett, felkommandózott a lakásba, ahol szeretett úrnője elegáns kosztümben és combfixben nyitott ajtót („mert tudom, hogy imádod! ”) - lehet a fotókon látott latex ruha már elijesztette volna őt – B. mehetett szépen zuhanyozni, ahogy ilyen esetekben kell, az úrnő pedig egy íróasztal mögött ülve várt rá. A laptopból Al Bano Felicita című örökzöld slágere szólt (a mistress-nek amúgy megvolt az ösztönös érzéke és tapasztalata a koreográfiákhoz, amiben a zene sem hibázhatott, így például mikor a harmadik alkalommal már egy szerepcserés támadásra érkezett B., a straponnal való mélyebb megismerkedés előtt Freddie Mercuryt kellett hallgatnia), egy kis andalító olasz(!) romantika, elmaradhatatlanul, csak hogy B. jól látható félelmeit és idegességét lágyabb tartományokba terelje. „De ugye nem fogsz bántani? ” - kérdezte meg B. az úrnőt bátortalanul a szeánsz kezdete előtt, aki csak mosolygott rajta, majd a lábai elé parancsolta. B. csak bámulta a formás lábfejeket, élénkvörösre festett lábujjkörmöket, mire hirtelen, ellentmondást nem tűrően ráparancsoltak, hogy „Na mi van, nem tetszik?!! Vedd le a szandit és kényeztesd őket! ” Ezek után pedig egy olyan szenvedélyes, perverz femdom szeánsz következett, hogy B. még csak elmakogni sem bírta mi is történt vele.

B. -nek olyan elemi erejű, és örök életre szóló élményben volt része ebben a fétisekben gazdag buja órácskában, hogy még vagy hat-hétszer visszatért, nyilván hogy más opciókat is kipróbáljon az űrnő repertoárjából, meg csak hogy láthassa őt, érezhesse, ízlelhesse mézédességét, érezze közelét. (hervadt virágok illata bódít szerelmesen). Annyira magával ragadták az egyre meghittebb és bizalmasabb, közös pörköltözéssel sörözéssel levezetett alkalmak, hogy egy bő féloldalas élménybeszámolót is írt úrnője profiljához a szexpartner kereső oldalra, de a mistressnek is egyre engedelmesebb szolgája lett, engedte megfűszereni némileg bizarrabb betétekkel is az egyre gyarapodó együttléteket. Ha B. akkoriban jobban keres, és hajlandó lemondani a cigarettáról, akkor valószínűleg ő lett volna az, aki kísérheti a mistresst ebből az őt egyre jobban frusztráló szerepből kivezető úton (amit úrnője fel is ajánlott neki, csak B. berezelt a nagy lehetőségtől), és valahol Szardínián kényeztetik egymást egy elhagyott tengerparton. B. azonban akkor még egy kiadós összeomlás előtt állt, majd közbejött a vírus, és azóta csak hirdetései kiüresedett nyomait látja hőn szeretett űrnőjének, akire odabent, legutóbbi kényszerlakhelyén annyiszor és olyan odaadóan-vágyakozóan gondolt.